MIKORTÓL VEHETŐ IGÉNYBE AZ ELSŐ HÁZASOK ADÓKEDVEZMÉNYE?

Huszonötéves kor felett vehetik igénybe az első házasoknak járó adókedvezényt azok, akik ennél fiatalabban kötnek házasságot. A többi között erről fogadott el törvénymódosító javaslatot csütörtökön az Országgyűlés Törvényalkotási bizottsága.

Mivel a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentességet kapnak, ezért egy törvénymódosítás várhatóan lehetővé teszi számukra, hogy ha ennél fiatalabb korukban házasodnak, az első házasok kedvezményét 25 éves koruk felett vegyék igénybe.
A bizottság pontosította az Egységes Szanálási Rendszerhez kapcsolódó megállapodás módosításának kihirdetéséről szóló jogszabályt, amelyet február 22-én fogadott el a Ház, ám azt egy formai hiba miatt Áder János államfő megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek.
A településtervezéssel kapcsolatos törvénymódosítás meghatározza, mikor minősül egy segélykérő telefon életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszköznek, és azt is: milyen szabályok vonatkoznak ilyenkor a kihelyezésére.
A változtatás pontosítja a reklámhordozók elhelyezésének szabályait is. A korábban elhelyezett, a településképi törvény és végrehajtási előírásának nem megfelelő, határozott időre szóló szerződés legfeljebb 2023. december 31-ig hosszabbítható meg, új szerződés is csak eddig köthető rá, ha a felek előzetes megállapodása ezt lehetővé teszi.
Egy módosítás azt teszi lehetővé, hogy új építésre szánt terület kijelölésekor úgy biztosítsák a települések a biológiai aktivitási érték kötelező megtartását, hogy mezőgazdasági területen hoznak létre erdőt, amelynek magas a biológiai aktivitása.
Végleg kikerül az útfejlesztési tervekből a Hungária gyűrű továbbépítése a Hamzsabégi úton. Egy változtatás értelmében az útszakasz elveszti a “tervezett főút” megjelölést a Hamzsabégi park megvalósítása érdekében. Ahogy az indoklásban olvasható, a Galvani projekt lehetővé teszi majd a budapesti belsőbb területek forgalomcsillapítását. Ugyancsak elveszti az országos vasúti pálya megjelölést a 100a és a 150-es vasútvonalakat Soroksár és Szemeretelep között összekötő, részben már megsemmisült úgynevezett Nagy-Burma vasútvonal.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló előterjesztés úgy változhat, hogy a Koncessziós Tanács mellett létrejön a Koncessziós Állandó Választottbíróság. Feladata a koncessziós eljárásokkal és a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos jogviták pártatlan, gyors eldöntése.
Kiegészül a Koncessziós Tanács is egyes állami szervek képviselőivel, a tagok megbízatása pedig három helyett kilenc évre szólhat. A törvény ugyanakkor várhatóan nem vezeti be a kiemelt felszámoló jogintézményét.
Ugyancsak változhat a vagyonkezelő alapítványokról szóló előterjesztés. Egy módosítás pontosítja a vagyonjuttatás szabályait, míg más pontokban az alapítványhoz csatlakozókra vonatkozó előírások fogalmazódnak meg.
A Szegedi Tudományegyetemhez kerülhet a városban lévő, korábban Kaáli Intézetként működő meddőségi központ, az egyetem alapítványáról szóló előterjesztés módosítása által.
Több egyetemi alapítványról szóló előterjesztés is öt hónappal előrébb hozza az alapítói jogok gyakorlása átruházásának időpontját, augusztus 1-jére. Egyes egyetemi alapítványok esetében pedig várhatóan azt rögzítik majd a törvények, hogy már 2021-es év után járó osztalékra jogosultak a nekik juttatott részesedések után.
A felsőoktatás szabályozásáról szóló előterjesztés is változhat. Eszerint várhatóan mégsem kapja meg a Miskolci Egyetem az Ózdi Acélművek 20 százalékát.
A törvénycsomag érinti az országgyűlési törvényt is. Ez úgy módosulhat, hogy a Háznak csak a plenáris ülés és a Törvényalkotási bizottság ülésének közvetítése kötelezettsége az Országgyűlés honlapján, a többi bizottság ülése azonban követhető a Ház belső televíziós hálózatán. A sajtó a többi bizottsági ülést az Országgyűlés sajtótermében követheti.
Másik változás, hogy a jövőben a Parlament épületébe állandó belépővel belépők egyértelmű azonosítását arcfelismerő rendszer teszi lehetővé.

MTI

Szólj hozzá te is!