TÖBB EZER SZAKBÓL VÁLASZTHATNAK A DIÁKOK

A mostani felvételi eljárásban 63 felsőoktatási intézmény 7602 szakot hirdetett meg, változás, hogy egy emelt szintű érettségi vizsga megléte a feltétele a bekerülésnek – mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára szerdán újságíróknak.

A parlamenti államtitkár kiemelte: a felvi.hu oldalon minden információt megtalálnak azok a diákok, akik a felsőoktatásban szeretnék folytatni tanulmányaikat.
Összesen 63 felsőoktatási intézmény 7206 szakot hirdetett meg, mindenkinek van miből választania a február 15-i jelentkezési határidőig – mondta.
A felvételi eljárásban a tavalyi szabályokhoz képest egyetlen változás történt: alap és osztatlan képzésben legalább egy emelt szintű érettségi megléte a feltétel. Kivételt ez alól csak azok a képzések jelentenek, ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek sem szükséges újból érettségit tenniük – jelezte Schanda Tamás.
Kitért arra is, hogy a többletpontok számítása során már az első, legalább 45 százalékos emelt szintű érettségiért is jár 50 pont, amennyiben abból számítják az érettségi pontszámot.
A többletpontok rendszere változatlan, a különböző jogcímeken összesen 100 plusz pont szerezhető. A pontszámítás az alap- és osztatlan képzésen, valamint a felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok (maximum 400 pont) mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpont kapható.
Mesterképzésen összesen 100 pont szerezhető, ennek szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg, és teszik közzé a felvi.hu-n.
Változatlanok a jogszabályban meghatározott minimum ponthatárok is: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, a felsőoktatási szakképzéseknél 240, a mesterképzéseknél pedig 50 pont.
A parlamenti államtitkár közölte: az innovációs és technológiai miniszter mint a kormány felsőoktatásért felelős tagja azonban több konkrét szak esetében is rendeletben csökkentette a minimum ponthatárokat. Az előző évihez képest jelentősen, 440-ről 350-re csökkent a ponthatár a jogászképzésben, az igazságügyi igazgatási szakon 424-ről 350-re, a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakon 410-ről 350-re, a nemzetközi gazdálkodás szakon 420-ról 400-ra, a nemzetközi tanulmányok szakon 455-ről 400-ra, gyógyszerész szakon 385 pontról 380-ra,kommunikáció- és médiatudomány szakon 440-ről 400-ra, pszichológián 435-ről 400-ra, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésben pedig 420-ról 400 pontra szállították le a minimumot – sorolta.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor, ez nem jelenti azt, hogy ezzel a pontszámmal már fel is vesznek valakit az adott intézménybe, illetve szakra. Azt, hogy végül milyen eredménnyel lehet bekerülni a képzésre, az határozza meg, hogy a jelentkezők milyen pontszámokat érnek el a folyamat során. A felvételizők közötti rangsor, így a végső, valós felvételi ponthatár az egyéni teljesítmények alapján alakul ki – hangsúlyozta.
Schanda Tamás összegzése szerint a felvételi rendszer azt teszi lehetővé, hogy 2020-ban is felvegyenek minden olyan jelentkezőt – állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésre -, aki megfelel a felvételi feltételeknek, eléri a jogszabályi minimumot, és a szakos kapacitás alapján megállapított ponthatárt.
A felsőoktatást érintő minden változtatás mögötti kormányzati szándék egy alapvetésre vezethető vissza: azt szeretnénk, hogy a magyar fiatalok versenyképes, az elméleti és a gyakorlati tudást megfelelő arányban ötvöző ismeretekre tegyenek szert – hangoztatta az államtitkár, rámutatva: ez ugyanis az egyéni sikereik és így az egész ország jó teljesítményének, további erősödésének az alapja.

 

MTI

Szólj hozzá te is!